Mint mindannyian tudjuk, Szingapúr, mint trópusi szigetország, amelyet az óceán vesz körül, bár országos kiterjedése nem nagy, folyamatosan fejlődik. A kék természeti erőforrás – az óceán, amely Szingapúrt körülveszi – hatásai nélkülözhetetlenek. Vessünk egy pillantást arra, hogyan boldogul Szingapúr az óceánnal.
Bonyolult óceáni problémák
Az óceán mindig is a biológiai sokféleség kincsesbányája volt, amely Szingapúrt Délkelet-Ázsia országaival és a globális régióval is összeköti.
Másrészről a tengeri élőlényeket, például a mikroorganizmusokat, a szennyező anyagokat és az invazív idegen fajokat nem lehet geopolitikai határok mentén kezelni. Az olyan kérdések, mint a tengeri hulladék, a tengeri forgalom, a halászati kereskedelem, a biológiai védelem fenntarthatósága, a hajók kibocsátásáról szóló nemzetközi szerződések és a nyílt tengeri genetikai erőforrások mind határokon átnyúlóak.
Szingapúr, amely gazdaságának fejlesztésében nagymértékben támaszkodik a globalizált tudásra, továbbra is növeli részvételét a regionális erőforrások megosztásában, és felelősséggel tartozik, hogy szerepet játsszon az ökológiai fenntarthatóság előmozdításában. A legjobb megoldás a szoros együttműködést és a tudományos adatok megosztását igényli az országok között.
A tengertudomány erőteljes fejlesztése
A Szingapúri Nemzeti Kutatási Alapítvány 2016-ban létrehozta a Tengertudományi Kutatási és Fejlesztési Programot (MSRDP). A program 33 projektet finanszírozott, beleértve az óceánok savasodásával, a korallzátonyok környezeti változásokkal szembeni ellenálló képességével és a biológiai sokféleség fokozását célzó tengerparti falak tervezésével kapcsolatos kutatásokat.
Nyolc felsőoktatási intézmény, köztük a Nanyang Műszaki Egyetem nyolcvannyolc kutatója vett részt a munkában, és több mint 160 szakmailag lektorált cikket publikáltak. Ezek a kutatási eredmények egy új kezdeményezés, a Tengeri Klímaváltozás Tudományos program létrehozásához vezettek, amelyet a Nemzeti Parkok Tanácsa fog megvalósítani.
Globális megoldások helyi problémákra
Valójában Szingapúr nincs egyedül a tengeri környezettel való szimbiózis kihívásával. A világ népességének több mint 60%-a part menti területeken él, és a 2,5 milliónál nagyobb lakosságú városok mintegy kétharmada part menti területeken található.
A tengeri környezet túlzott kiaknázásának problémájával szembesülve számos tengerparti város törekszik a fenntartható fejlődés elérésére. Szingapúr relatív sikere érdemes megvizsgálni, mivel egyensúlyt teremt a gazdasági fejlődés, az egészséges ökoszisztémák fenntartása és a gazdag tengeri biológiai sokféleség megőrzése között.
Érdemes megemlíteni, hogy a tengerügyek figyelmet és tudományos, valamint technológiai támogatást kaptak Szingapúrban. A tengeri környezet tanulmányozására irányuló transznacionális hálózatépítés koncepciója már létezik, de Ázsiában még nem fejlett. Szingapúr az egyik kevés úttörő ebben a téren.
Egy hawaii tengeri laboratórium hálózatba kapcsolva gyűjt oceanográfiai adatokat a Csendes-óceán keleti részén és az Atlanti-óceán nyugati részén. Különböző EU-programok nemcsak a tengeri infrastruktúrát kötik össze, hanem környezeti adatokat is gyűjtenek a laboratóriumok között. Ezek a kezdeményezések tükrözik a megosztott földrajzi adatbázisok fontosságát. Az MSRDP nagymértékben javította Szingapúr kutatási státuszát a tengertudomány területén. A környezetkutatás elhúzódó küzdelem és az innováció hosszú menetelése, és még inkább szükséges, hogy a szigeteken túlmutató jövőképpel rendelkezzünk a tengertudományos kutatás előrehaladásának előmozdítása érdekében.
A fentiek Szingapúr tengeri erőforrásainak részletei. Az ökológia fenntartható fejlődése az egész emberiség szüntelen erőfeszítéseit igényli, és mindannyian részesei lehetünk ennek.
Közzététel ideje: 2022. márc. 4.